HÍR A MÚLTRÓL, HÍR A JÖVŐRŐL: INTEL

A véletlen - vagy inkább egy gondos PR-es? - úgy hozta, hogy a sajtóban szinte egyidőben jelent meg hír a 40. születésnapját ünneplő Intel 4004-es processzorról és az Intel jövőkutatásáról.

Olvasóként is érdekes lenne e kettő összekapcsolása, azaz megtudni, hogy 40 évvel ezelőtt a futurológusok milyen technológiai jövőt vázoltak mára, vagy legalább 20 évre előre. Ilyen nyomozásra azonban csak az vállalkozzék, aki nem internet előtt üldögélve, s nem rövid idő alatt szeretne választ kapni. Az, akinek a kérdés és a felelet elég fontos ahhoz, hogy könyvtárba induljon, és van elszántsága megtalálni a tudományos-technikai jövő vázlatát számos politikai és szociológiai megközelítésű nyomtatott munka között.

KÖNNYŰ NEKÜNK MOSOLYOGNI...

Az Intel 4004 megjelenésekor az iparág egy másik vállalatának vezetője állítólag úgy nyilatkozott, hogy nem szeretné a teljes számítógépét egy padló repedésében elveszíteni. Nem állt egyedül véleményével. Mások is úgy vélekedtek, hogy nem szabad bízni egy olyan számítógépben, amelyet az ember fel tud emelni. Mielőtt kacagnánk, lapozzunk bele 1971-es műszaki lapokba vagy ismeretterjesztő magazinokba (pld. Élet és Tudomány, Delta). Bánat, de ismét csak a nyomtatott verziókra és könyvtárlátogatásra kényszerülünk internetes  archívumok helyett. A szobányi, csak szakemberek által kezelhető ENIAC mellett ki gondolta akkor, hogy a majdani PC-k, s velük együtt az egész iparág fejlődése ilyen szédítő ütemű, s ennyi új találmányt felsorakoztató lesz?

 

JÖVŐKUTATÁS AZ INTELNÉL

A jövőkutatás az Intelnél szó szerint értendő, azaz nem a vállalati és rész-stratégiák megírásából áll, hanem Brian David Johnson személyében hivatásos jövőkutató szakembert alkalmaz a cég. Munkatársaival együtt azzal foglalkozik, hogy megtudja, milyen lesz az életünk, milyennek szeretnénk azt 2021-ben. Jelenleg felhasználói modelleket, specifikációkat készít a 2019-es processzorok tervezéséhez.

 

Az Intel Tomorrow Project-je a felhasználókat is be kívánja vonni a jövőtervezésbe, a fejlesztésbe. Ez több módon történik párhuzamosan. Fő célja, hogy a jövőről beszélgessen velük, ellássa őket a megfelelő szókinccsel. A projekt keretében a világ minden tájáról sci-fi írókat kértek fel egy-egy novella írására, melyeket az olvasók letölthetnek, véleményezhetnek, elmondhatják, melyik elképzelés vonzó számukra, s melyik nem. A weboldal valódi fórumává szeretne válni a jövőről való beszélgetéseknek. Az Intel munkatársai által vezetett blogokat működtet, melyekhez szintén bejegyzéseket lehet fűzni. Nos, sci-fi kedvelők munkára fel!

POST SCRIPTUM

Már megint a Stanford! Egy hete a Google körül nyomozok, és tessék! Az Intel kapcsán is a Stanfordba botlottam, íme: „A mikroprocesszor története akkor kezdődött, amikor 1969-ben egy számológépeket gyártó japán nagyvállalat, a Nippon Calculating Machine Corporation (NCM, később Busicom) az Intelt bízta meg a Busicom névre keresztelt kalkuláturaiban való chipek tervezésével és legyártásával. (......) Az Intel azonban nehéz helyzetben volt, hiszen más projektek miatt erre nem volt elég embere. Ekkor jött a mentőötlet a Stanford Egyetemről átcsábított mérnöktől, Ted Hofftól. Ő vetette fel azt, hogy nem specifikus feladatokra kihegyezett áramköröket kell építeni, hanem inkább egy általánosat."*
Előbb-utóbb kénytelen leszek körülnézni az egyetem házatáján.

* Forrás: Management Forum